2015. október 11., vasárnap

Megtaláltam a boldogságom.... azt hiszem újra....... vagyok!!!!

Egyre ritkábban írok neked, pedig annyi szép boldog pillanat történt.... igen újra "szerelmes" vagyok.... nem hittem, hogy  valaha ezt újra fogom érezni az Ati után ... bár tudom, hogy neki még nem mondtam ki hogy szeretem, mert valami miatt még nem tudom kimondani....
Hol is kezdjem.... Talán igazából aug. 20 óta vagyunk együtt ( mily fúra, hogy ez a nap köt hozzá úgy mint az Atihoz).... akkor mentem le hozzá először Szelidre.... nagyon sok embert ismertem meg , és a szüleit is akik első benyomásra már nagyon aranyosak és kedvesek voltak :)....
Tudom eltelt már az utolsó írásom óta 2 hónap.... annyi de annyi mindent elmesélnék neked... hogy újra fontos vagyok valakinek...  honnan tudom ezt.... igazság szerint a héten szerdán átjöttek a  Veronikáék .... szóval a lényeg, hogy megkérdezték, hogy mi már együtt élünk-e.... Baba válaszolta, hogy még nem de szeretné..... és igen én is szeretnék, de, valami miatt ott van az a de az én részemről.....
Volt, hogy reggel elment dolgozni és én meg tőle mentem be dolgozni.... igaz 11 felé kellett elindulnom.... akkor úgy gondoltam, hogy egy picikét takarítok nála, vagyis a fürdőt rendbe rakom, mert az a kád elég koszos, vagy a két kis imádni való kutyiknak kimosom a tányérját, mert szerintem azok még nem voltak kimosva, meg körülötte a fal is foltos a konzerves kajától.... vajuk be pasi... de nem csináltam meg... miért.... valahol nem tudom, de nem érzek arra kényszert.... ez fura tőlem, mert ha igazán fontos lenne akkor megcsináltam volna....és ha az én részemről a  fura dolgoknál tartunk..... nem tudom miért, de szeretem a Babát, de mégis valami miatt kétszer is volt mikor az Atival álmodtam, hogy vele vagyok boldog és ott a kisfiunk....de ez csak egy álom volt...
Mikről meséljek neked? .... Kalocsai, Ordasi kirándulásról.... vagy a Dunapataji nagy dunához való lejutáshoz.... akkor kaptam majdnem szívrohamot, mikor láttam egy kiálló gyökérbe megbotlik és a végén majdnem elesett ahol nagy sziklák voltak....  szóval a sok pecáról.... persze a Szelidi-tóból nem is igen fogtunk halat....
Megismertem a gyerekkori barátját a Tomit és a "feleségét",Évát és a kis gyermeküket Bálintot...  aki szerint én a Karcsi csaja vagyok.... bár igaza van , mert az vagyok a Baba párja :).... imádom az a kis kölyköt... annyira vicces volt.... múltkor az ölembe ült és megkérdezte, hogy belepukizhatok az öledbe.. és mennyire szereti a Karcsim, és persze ő is őt.... még nem láttam pasit aki ennyire szereti a gyerekeket, de  egyet ... :)

Annyira oda figyel rám... ha kint van a derekam akkor rám szól... mindig kérdi, hogy mikor érkezem, mert akkor kijön elém..... vagy hogy vigyázzak magamra és még sorolhatnám
Múltkor mondta, hogy majd a szobákat ki kell festeni és én választhatom ki a színt :)

A keresztapuját is ismerem, de neki már aug. 20-a előtt bemutatott....  ahogy megtudtam nagyon megkedvelt... valami olyasmit mondott a Babának, hogy végre egy csinos barátnőd van aki okos és van életcélja.... amúgy én is megkedveltem őt.... nagyon jó fej :)

Hihi... menyire féltékeny volt a kezdetekkor, mikor egy gimis haver írogatott nekem.... bár néha már nekem is az agyamra ment a hülyeségeivel,mármint a haver .... egyszóval ő is szeret..... :) 
 Egy valami még fontos... a szüleim is elfogadták és megszerették... eddig csak egy embert fogadtak el,az Atit akit én is teljes szívemből szerettem akkor, de ő már a múltam ( de valahol mélyen ő még bennem él) , de most itt vagyok a jelenbe a Karcsi mellett, egyenlőre......

Tudom nem valami jó, de ez az első közös képünk aug. 21.-én Kalocsán