Na jó , nem bírom tovább magamba tartani.... már utaltam rá, hogy valakivel elkezdtem beszélgetni... pontosan jun. 13-án.... ép akkor volt horgászversenyen.... nagyon sokat beszélgettünk aztán végül július közepén találkoztunk..igaz az osztálytársnőm is mondta, hogy találkozzam már vele :) .. elég sűrűn találkozunk... vagy a Kopaszi gáton, Campona vagy a Hárosi kisduna... voltam már nála is.... bevallom félve mentem át.... de nyugi akkor nem volt semmi elmentünk biciklizni, megmutatta nekem a Csepeli kisdunát és ott a csodaszép hattyúkat.... és a felejthetetlen Velence 40 fokba
Van 2 kutyája.... egy tacsi és annak a lánya tacsi-puli keverék.... imádom őket....
Képzeld volt már velünk pecázni is, és rakott fel képet rólam az adatlapjára :) igen a szüleimnek is bemutattam már, akik jó véleménnyel vannak róla :)
A beszélgetés után 2 hónapra csattant el az első csók... egyre közelebb kerül hozzám, egyre jobban érzek iránta valamit,..... de egyben félelmet is..... múlt félelmeit, csalódásait, meg egy picikét ott motoszkál bennem az, hogy vigyázzak vele, mert nem igen őszinte.....de nem foglalkozom vele, mert olyan mintha belsőleg ismerném és nagyon emlékeztet valakire, persze belsőleg, ezért is kezdem közel engedni.....
Egyszóval már boldog vagyok azt hiszem.. és képzeld, megyek le hozzá Szelidre 3 nap múlva.... már nagyon várom...4 napot leszek lent.... szüleit is megismerhetem és ez lesz az első alkalom hogy együtt alszunk bő 2 hónap kitartó küzdése után, hogy a párja legyek :)
