2013. október 22., kedd

Kimerülés határán!

Az utóbbi hetekbe egyre rosszabbul alszom, nem tudom lehet,hogy a munka vagy lelkembe dúló félelem?

Az biztos, hogy az utóbbi 3 vagy már 4 hete alig van magamra időm, folyamatosan dolgozom, mivel jelenleg én vezetem ideglenesen a céget és nagyon koncentrálnom kell, hogy időbe leszervezzem a vizsgálatokat, a dokikat irányítsam és a fizetésüket kitermeljem, számlázások, bevételek, kiadások nyomon követése,vizsgálatok levezetése, rengeteg papírmunka és a felmerülő problémák megoldása. Szóval most rendesen koncentrálnom kell és helyt állnom, hogy egyedül bírom. Azért az jól esett, hogy egy szerződéses cégünk vezetője megjegyezte, hogy gratulál, ügyes vagyok és  jól kézben tartom a dolgokat.
Az viszont aggaszt, hogy tényleg alig van időm magamra. Ha valaki most megkérdezné, hogy tegnap mit ettem, akkor a felsorolásom nagyon rövid lenne, mert ugyanis semmit. Ennek tudom megfogom inni a levét vagy már most iszom, mert röpke 3 hét alatt lementem 60-ra és közelitek az 59 felé. Szóval ez így nem lesz jó :S

A munkához visszatérve.Ezek után, hogy mi lesz, még nem tudom. Már egy jó ideje keresek másik állást, mert ebből a jövőm nem tudom megalapozni. Mindenféleképpen irodai munkát, adatrögzítő vagy személyi állást keresek, de nagyon nehéz. A szakmámba már nem igen szeretnék maradni. Nem azért mert már nem szeretem, de jó pár évig próbálkoztam, de azt látom, hogy a mai emberek helyzete miatt a vendégkör egyre jobban csökken.
De addig is a kis fizetésemből spórolgatok, kétszer, de háromszor is meggondolom hogy mit veszek magamnak, de viszont ha valaki másnak, olyan embereknek veszek valamit akik  számomra nagyon fontosak akkor nem számít a pénz, pláne, hogy tudom, hogy már egy éve vágyik arra és nagyon örülne neki... :)
Előbb, vagy utóbb elérem az álmom egyedül vagy valakivel az oldalamon, aki segít és támogat...

Visszatérve a mostani blogom címéhez.
Mostanában nagyon keveset alszom, vagy inkább úgy mondom, hogy nem tudom magam rendesen kipihenni. Este már korán elalszom 9 felé, de valami miatt múlthéten is folyamatosan felébredtem éjfél környékén és csak forgolódtam.... miután nagy nehezen visszaaludtam, akkor meg jöttek az álmok. Voltak szépek is, de mostanában egyre sűrűbben van egy visszatérő rémálmom. Az a legrosszabb benne, hogy mikor felébredek tisztán emlékszem rá és hatása alatt vagyok úgy,hogy még a szememből is könny csordul ki. Egy autóbalesetről szól.....Azt szeretném, hogy ez csak egy álom maradjon a baleset részéről, de a többi legyen igaz.....
De egy biztos, hogy lassan vége lesz az őrületnek és szeretném magam rendesen kialudni.
Néha olyan jó lenne, egyedül maradni, csendbe, nyugalomba, kikapcsolni az agyam,nem gondolkodni semmi csak lenni..... este egy kis gyertyafénynél meginni egy kis vörösborocskát, vagy azzal lenni, aki fontos nekem.....
Addig viszont megpróbálom magam holnap kikapcsolni, ugyanis munkaszüneti nap lesz és lehet, hogy elmegyünk egyet pecázni, bár gondolkodtam azon, hogy itthon maradok, de olyan szép időt mondanak, hogy az utolsó vénasszonyok nyarát még ki kell használni.
Az elmúlt hetekbe is olyan szép idő volt, annyira szerettem volna elmenni valamerre, de semmi nem jött össze, sajnos...... De ki tudja mit hoz a holnap, talán még sikerül megvalósítani egy kis kikapcsolódást az Aqua-ba....

Még tudnám folytatni a gondolataimat, de sajnos mára be kell fejeznem, mert indulom kell dolgozni..... de holnap folytatom :)
A mára betervezett feladatokat remélem sikerül megcsinálnom, de az biztos, hogy nap végén alig fogom várni, hogy hazaérlek, vegyek egy jó meleg zuhanyt és ledőlje...