2018. november 30., péntek

Eljön minden életébe az a pillanat amikor menekül otthonról. .. már nem bírod. .. inkább korábban be mész dolgozni úgy hogy hulla vagy és közben beteg.... Ennek viszont hatása az hogy 1 hétre fekvése ítél a doki ... persze hogy a gyógyszer még jobban legyengített . .. ez a 2 hét pokolból munkába járás tekintetében ... mikor félsz hogy bármelyik pillanatban összeesel mert annyira gyengék a lábaid  az antibiotikum miatt....de erőt kellett venni... közben kedden megvolt a tárgyalás is.... amit persze mi fizettünk közben és plusz még kiderült hogy a Juditnak volt tartozás amit megint mi fizettünk  ( megjegyzem ezeket a mama szépen elengedted a füle mellett pedig az ő lánya volt ) de mit számít dolgozunk van pénzünk ...gondolja ő ...
mond meg hogy lehet ilyen . .. állandóan mindig húzza a száját,  irtózatos rossz a természete... nem ismeri azt a szót hogy Köszönöm ... szerintem egy családba nem így kellene viselkedni azzal akire támaszkodhat.... nincs nyugtunk
... szegény anyura terheltem a reggeli átmenetelt mert már nem bírtam ....de minden családba van ilyen .... csak mi megyünk tönkre. ..
Közben múlthéten kameràztam a Zsóval. ... gyönyörű nagyfiú lett már  a Krisztián csak a szép pillanatokban a legrosszabb volt mikor megláttam a keresztapus. .. szívem szakad meg. .. 46 kg már  és már a tüdejét is megtámadta ... Sajnos nem sok van már hátra de még reménykedünk. ... :( :( ...... közben apum miatt is aggódom. ...
De már megint panaszkodom  mint mindig.... de senkinek nem tudom ezeket elmondani megosztanak aki meg is ért. ...
Ma elég szarul aludtam... nyugtalan voltam ... reggel anya kérdezte is hogy mi a baj.... de nem tudom csak azt érzem hogy valami legbelül nagyon nyom, fáj és sírnom kell ...és a legfurább hogy sírtam is de annyira rossz mikor folyik a könnyed de nem tudod hogy miért. .. na de mindegy. ..  ha hiszek abban hogy az álmok valóra válnak akkor lehet hogy egyszer utazok. ...igen nem teljes a kép de egy útlevelet láttam olyat mint régen voltak a filmekben és belebélyegezték hogy hová mész ... az úticélom Lengyelország volt :) ... Bár én máshova vágyok...,
Jaj istenem holnap már szombat és 1-en ... azt hiszem ezen a hétvégén se fogok pihenni.... de már csak 3 hét aztán jön egy hosszú pihi. .. remélem tudok pihenni.... de addig még nagyon sok teendőm van.... mint bent a munkában meg itthon.... u bakker ... még beteg szállítást és  még a városmajorba is kell időpontot kérnem a mamának. ...

Azt hiszem összeszedem magam és elindulok ....