Persze, hogy azt válaszolja az ember, hogy nem haragszik rá amiért így beszélt vele... de legbelül fájt neki, nagyon is fájt.. lehet, hogy nem a hangnem miatt, hanem az, hogy hallja a hangjába az elkeseredést, aggódást, félelmet,hogy nagy teher van a vállán és nem tudja, hogy mit csináljon.... és igen fáj, mert ha valakit rohadt túl szereti a másikat, akkor szíve szerint ott lenne, átölelné, és mindent megtenne azért, hogy ne így lássa...
De már nem tehet semmit, mert az idő múlásával, már túl sok véletlen dolgot vélt felismerni és összeállítja a képet rájött a dolgokra, hogy az utolsó nap kapott üzenet igaz volt.....
Egy biztos a fájdalom örökre megmarad benne, amit az őszinteség hiánya okozta....
De az biztos az ember tud szenvedni a igaz szerelemtől. Éjjel-nappal, folyton csak arra a valakire gondol, aki nem akarja őt látni, és azon tépelődik, mi lenne a jobb, ha írna neki, felhívná, vagy egyszerűn csak csendben viseli az álmatlanságot és a könnyei közt alszik el...
